Csiga

“Lassú vagy mint a csiga” tartja a közmondás. Bizony okkal, mert a csigák nem tudnának részt venni semmiféle gyorsasági versenyben. Talán azt gondolják magukban, hogy “lassan járj, tovább érsz” és mit sem törődve a körülöttük rohanó világgal saját tempójukban folytatják útjukat.
A csigák a puhatestűek csoportjába tartoznak. Egyik legismertebb és legpompásabb képviselőjük az éti csiga. Mindenütt találkozhatsz vele, erdőkben, mezőkön, kertekben az utak mentén.

A csigák saját maguk készítette kis ösvényen közlekednek. Biztosan észrevetted már, ha egy csiga útját figyelted, hogy a nyomában, fehér, nyálkás nyom marad. Menet közben a csiga talpmirigyeiből meszes, sűrű váladékot bocsát ki, ami hamar megszilárdul, és ezen halad tovább.
Az éti csiga fején három pár tapogató van, legfelül egy pár nagyon hosszú, lejjebb egy pár kisebb és végül harmadik párként két ajaklebeny. A legfelső nagy tapogatók gömbös végén van a szeme. A tapogatók nagyon érzékenyek, ha hozzájuk érsz rögtön visszahúzódnak.
A csigák erős, reszelőnyelvükkel ragadják meg és morzsolják szét kedvenc csemegéjüket, a friss növényeket, hajtásokat.
Ősszel beássák magukat az avarba, és házukat erős mészkupakkal zárják be. Körülbelül hat hónapig marad a jól elzárt csigaház belsejében, de ez alatt az idő alatt nem szünetel légzése és szívműködése. Az tavaszi meleg újra felébreszti, és előcsalja a csigát rejtekhelyéről, és lassú kis barátunk torkig lakhat a friss fűből és zsenge hajtásokból.
Petéjüket kis lyukakban helyezik el a földbe. Ők maguk készítik a “csigabölcsőt”, testük mellső részét a csigaházból ameddig csak bírják kinyújtva benyomják a nedves, puha földbe, és a 3-4 cm mély lyukacskák fölé helyezkedve,  a csigaház védelme alatt 1-2 nap alatt elhelyezik 60-80 darab tojásukat. A “csigatojás” a pete, piciny 3 milliméteres fehér, gömböcske, és mészkristályokkal telített szilárd héj borítja. Azután gondosan betemetik a kis gödröket, és olyan ügyesen elsimítják talpukkal a talajszintet, hogy fészküket csak közvetlenül a peték lerakása után találhatjuk meg, amikor még esetleg feltűnhet a talaj felbolygatásának friss nyoma.
Szinte egész Európa szerte kedvenc csemege az éti csiga. Olaszországban, Franciaországban, Svájcban a csigarecepteknek se szeri, se száma, izmos talpát fogyasszák nyersen citrommal és megfőzve is különböző módon fűszerezve.
Magyarországon az éti csiga védett állat.

A szép házzal büszkélkedő márványozott csiga nálunk elsősorban a Duna ártéri erdeiben található meg. Eső után tömegesen találkozhatunk vele. Ugyan olyan szokásai vannak, mint az éti csigának.  A márványozott csiga nem védett, mint rokona az éti csiga, de ugyanúgy megérdemli, hogy vigyázzunk rá!

-szövegforrás: kiskobak.hu-

Speak Your Mind

*