Egy feledhetetlen nap…

A mai reggel egy olyan volt, amely örök emlék marad… no nem azért, mert olyan csodás dolog történt, inkább a vicces kategóriába sorolnám, ugyanis végigröhögtem az egészet.
Mondom mi történt: Mex szól, bilizni akar, pisil, kap érte egy smarties-t. Kérdem, nem kell kakilni?, erre csóválja a buksiját, hogy nem. Felültetem a foteljába, egy szál fütyibe, bekapcsolom a reggeli meséjét, majd elszaladok megszárítani a hajam. Néhány perc múlva megjelenik Csibe az ajtóban, majd elballag a wc irányába. Lenézek a szőnyegre, lábnyomok…. leteszem a hajszárítót és utána megyek, látom a gyerek csupa kaka :D nézek vissza a folyosóra, majd be a nappaliba és egy cseppet meglepődtem… az történhetett, hogy Mókus bekakilt a foteljába, majd ahogy mászott le, leesett egy darab, belelépett és végigsétált vele a bézs padlószőnyegen… szegénykém ott állt a wc-be kapaszkodva és várta, mi legyen, mert próbáltam őt ott tartani, amíg összeszedem a gondolataimat, minek is álljak neki először, de ekkor már szakadtam a röhögéstől :D Először őt törölgettem le nagyjából, nedves kendővel, majd egyenként összetakarítottam a foltokat samponos-vizes szivaccsal (még jó, hogy épp tegnap vettem teafás-mentás sampont, mert jó erős illata van), majd mentünk föl a kádba és Csibét is llecsutakoltam :D Aztán felszedtem a mozdítható szőnyegeket, párnákat, huzatokat, plédet (minden kapott egy kicsit) és dobtam az összeset a mosógépbe. Még csak most fejeztem be az utolsó teregetést :) A fotelja kárpitját volt a legnehezebb kisikálni. Még nincs is kész teljesen, muszáj lesz vennem kárpittisztítót. A világos szőnyegből viszont meglepően könnyen kijött, szinte azonnal. Micsoda szerencse :) Kicsi szívem annyira aranyos volt, végignézte, ahogy takarítom fel a trutyit és még segíteni is akart :D KakaMókus :)

A nap történéseinek ezzel még koránt sem volt vége, mert az egészet tetőzte egy esti “csőtörés”, melyet szintén Mókusom okozott. Újabban az a mániája, hogy rá áll a kis zsámolykáira, bedugja a dugót, megnyitja a csapot és pacsál. A minap épp azt vettem észre, hogy tele a mosdókagyló vízzel, mert lefolyni nem tud, viszont éppen úgy folyt, hogy még a lecsurgó be tudta fogadni. A mai napon viszont már nem voltunk ilyen szerencsések. Az emeleten porszívóztam, mikor Mókus megjelent és bement a fürdőszobába “kezet mosni”. Mikor végeztem, meg sem néztem, Csibe mit matatott a mosdónál, hanem csak együtt lejöttünk a nappaliba… kb egy órával később vettük csak észre, hogy Mókus eláztatott mindent, túlfolyt a víz és úszott a fürdőszoba. Egy szinttel lejjebb, a hálószobánkban a mennyezetről, pontosabban a csillárból folyt a víz az ágyra! Mellesleg az egész felső szinten, vagyis a fürdőszobában is padlószőnyeg van (fura, de itt szőnyeget tesznek a fürdőkbe is), így totál vizes lett a fél top-szint. Az összes törölközőt fel kellett használnunk, hogy felszivassuk, amit még lehet, hogy ne folyjon tovább, valamint mikor apa megjött, áramtalanítás és lámpaszerelés következett. Kicsikém nem igazán értette, hogy mi van, de ezúttal sem vallottam kudarcot, mert egyáltalán nem akadtam ki! Szépen, nyugodtan odavittem Mókuskát a tett színhelyére és elmagyaráztam neki, hogy mit csinált, ami nem helyes és hogyan kellett volna cselekednie. Azt hiszem, megértette, de természetesen az ilyesféle sztorikból még lesz jónéhány :)

Hát, ez egy feledhetetlen nap volt, az már biztos! Nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyedén veszem majd a hasonló történéseket, büszke vagyok magamra, amiért így reagáltam minderre :)

Comments

  1. Igen, ez tenyleg szep volt :)
    Puszik

  2. Szép bizony! Velünk is előfordult már hasonló szőnyeg összekenős sztori, csak a milyenk szerencsére nem volt világos színű. Bár ettől még idő, mire kijön a szag :)

Speak Your Mind

*