Mi lesz most?

Akkoriban még nem terveztünk gyereket. Vártuk már a napot, amikor mindketten nyugodtan kimondhatjuk, hogy oké, most kezdjük el a baba project-et, de az még nem volt az a nap. Még kb 2-3 évet vártunk volna, de végül abban maradtunk, hogy így sem baj. Legyen! Próbáltam nem hisztizni, de mivel nőből vagyok, így abban a helyzetben kibírhatatlan volt. Mi lesz a szalonnal? Mi lesz a külföldi álommal? Hogyan tovább? Mi lesz most? Akarom én ezt?
Hogyne akartam volna, csak még nem jött el az ideje, legalábbis akkor azt hittem. Szerencsémre hamar megbékéltem magammal, mert szerető párocskám megnyugtatott, hogy minden rendben lesz, ne aggódjak, úgyis csak jó sülhet ki a dologból, hiszen a mi kis pulyánkról van szó. Gondoltam én ekkor mindenfélére, pl. hogy milyen anya lesz belőlem, ha már az elején bizonytalan vagyok, azonban minden kétséget félretéve biztos vagyok benne, hogy sokan érezték már ugyanezt. Később mégis kiváló anyák váltak ki közülük és hálát adtak az égnek, hogy akkor a bébi (és saját maguk) mellett döntöttek. Tehát mi is döntöttünk, akarjuk Őt! És igazán akartuk
!

Speak Your Mind

*