Irány a kórház!!!!

Aznap délelőtt még csempét vásároltunk Petivel. Alig tudtam vonszolni magam, de elkisértem. Estére vacsora volt betervezve Mariannal és Egivel (Peti unokatestvére). A délelőtt azonban annyira kimerített, hogy inkább visszaléptem és elküldtem Petit, menjen csak, én pedig szépen maradok otthon és lazítok egy picit. Miután párocskám elment, lezuhanyoztam és behuppantam az ágyba. Felraktam a lábaimat és könyvet olvastam. 10 óra körül Pötyi írt egy sms-t, melyben megkérdezte, hogy mi a helyzet, hogy állunk, nincs-e még akció. Válaszoltam neki, majd olvasgattam tovább. Kb fél óra múlva ki kellett mennem a mosdóba és észrevettem valami szokatlant. Valószinüleg a nyákdugó volt. Egyébként nem láttam mást, csak egy kis vért. Rögtön felhívtam Petit, már a ház előtt voltak. 11 környékén már fájdogált a hasam. Peti és Egon kissé spicces állapotban nekiálltak humorizálni, miszerint “ez nem aaaaazzz…” és hogy “nyugodtan feküdjek le aludni” :) :) :) és sok hasonló… jókat röhögtem a poénokon, azonban már az idegesség is kezdett úrrá lenni rajtam….. már tudtam, hogy itt van az idő!!!!!!

Speak Your Mind

*