Kívánalmak és súly…

A “híres” reggeli rosszullétek és hányingerek szerencsére elkerülték szerény személyemet. Volt azonban helyettük szörnyű étvágy és iszonyatos fáradékonyság.

Az első pár hónapban, kívánós voltam és annyi csokis muffint meg tudtam volna enni, amintől már egy kifejlett vízilónak is hányingere lett volna. Meg is látszott rajtam szépen, mert 59kg-ról hamar feltornásztam magam 65-re. Úgy 2 hónap alatt. Nem sokkal később meguntam a muffint (hál’ Istennek) viszont az étvágyam nem csillapodott. Ha nem ettem 2 óránként, akkor szörnyen leesett a vércukrom és émelyegtem, rosszul voltam. Egy alkalommal épp munka közben kezdtem el szédülni. Szerencsére még be tudtam fejezni a vendégemet, de aztán kidőltem. Peti és Petra voltak a megmentőim. Megetettek…

Speak Your Mind

*